Nem akart kötélnek állni, főleg nem nyilatkozni. Azt mondta, hogy kit érdekel egy samesz. Szerencsére azt megengedte, hogy írjunk róla. Pedig azalatt a közel 30 év alatt, amit itt töltött a Dohány utcában rengeteg mindent látott, hallott. Szinte a szeme előtt zajlott le a modern zsidó történelem egy jelentős korszaka. Talán ezért is érdekes ember Münz Sándor, Sanyi, a Dohány utcai zsinagóga samesza.

Mindig halk, mindig udvarias. Már kora reggel ott van a templomban, előkészít mindent, hogy a reggel érkezők időben megkapják azt, amire szükségük van. Utána leül a távolabbi sarokba, ahol szinte egyedül imádkozik. Utána igyekszik át a zsinagógába, ahol egész nap fogadja a turistákat, kipát osztogat, sálat osztogat, ügyelve arra is, hogy vissza is kerüljön hozzá minden a látogatás után. Este ismét a templomban van, majd az imádkozás után, amikor elpakoltak, megy csak haza. És reggel kezdődik minden elölről.

Mindenre igyekszik odafigyelni, nagyon lelkiismeretesen. Mindig ott van, ahol lennie kell. A templomba járók számára az a legtermészetesebb, hogy Münz Sanyit látják, köszön és azonnal intézkedik, ha valakinek nincsen meg az imakönyve, vagy otthon felejtette a kipáját, valami más hiányzik.

Azok, akik beszélgettek már vele, nagy örömmel fedezték fel, hogy a nélkülözhetetlen embernek nem csak udvarias stílusa, hanem kiváló humora is van. Sanyi nagyon szeret viccelődni, amikor olyan hangulatban van, akkor nagyon csípős mondatokat képes gyártani. Ám ezeket nem hangosan, nem harsányan mondja, hanem olyan Münz Sanyisan, azaz halkan, szerényen, ám csibészesen csillogó szemekkel.

Jövőre lesz 30 éve, hogy az Eger környékéről, Poroszlóról származó Münz Sándor a Dohány utcai zsinagóga samesza lett. Gyerekként nem volt egyszerű neki az iskolában, a gyerekközösségben betartani a szigorúbb szabályokat, de megtette és azóta is nagyon figyel arra, hogy jó zsidóként éljen. Reméljük, hogy még nagyon sokáig látjuk őt, halljuk a köszönését, egyszer azt is elmondta, hogy húsz éve nem volt szabadságon, de nem is nagyon tud elmenni, mert Ő tényleg a nélkülözhetetlen ember.