Holokauszt
Büntethető a holokauszt tagadása (az index.hu cikke)
11/03/10 10:44
Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.
Sólyom László köztársaság elnök szerdán aláírta a holokauszt tagadásának büntethetőségéről szóló törvény módosítását, mert szerinte a jogszabály nem alkotmányellenes, közölte a döntés indoklását Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI-vel.
Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában.
Kumin Ferenc elmondta azt is, Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.
A parlament február végén fogadta el az erről szóló módosítást. A büntető törvénykönyv szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A februárban elfogadott javaslatot Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtotta be. 197 képviselő igennel, 1 nemmel szavazott és 144-en tartózkodtak. Az arányokból az derül ki, hogy a törvénymódosítást az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták, az egyetlen nemmel szavazó az SZDSZ-frakcióból kilépett Gulyás József volt, míg a fideszesek tartózkodtak.
A köztársasági elnöknek három lehetősége volt: vagy aláírásával a Btk. módosítása törvényi erőre emelkedik, vagy ha kifogása merül fel, akkor vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, és előzetes normakontrollt kér a testülettől, vagy pedig észrevételeinek megtételével a törvényt visszaküldi a parlamentnek. Utóbbi esetben már csak az áprilisban megválasztandó képviselők dönthettek volna a törvény sorsáról. Az aláírás így azt jelenti, hogy a törvény a kihirdetéstől számított 30 nappal válik hatályossá, azaz áprilistól büntethető a holokauszttagadás.
Sólyom László köztársaság elnök szerdán aláírta a holokauszt tagadásának büntethetőségéről szóló törvény módosítását, mert szerinte a jogszabály nem alkotmányellenes, közölte a döntés indoklását Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI-vel.
Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában.
Kumin Ferenc elmondta azt is, Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.
A parlament február végén fogadta el az erről szóló módosítást. A büntető törvénykönyv szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A februárban elfogadott javaslatot Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtotta be. 197 képviselő igennel, 1 nemmel szavazott és 144-en tartózkodtak. Az arányokból az derül ki, hogy a törvénymódosítást az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták, az egyetlen nemmel szavazó az SZDSZ-frakcióból kilépett Gulyás József volt, míg a fideszesek tartózkodtak.
A köztársasági elnöknek három lehetősége volt: vagy aláírásával a Btk. módosítása törvényi erőre emelkedik, vagy ha kifogása merül fel, akkor vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, és előzetes normakontrollt kér a testülettől, vagy pedig észrevételeinek megtételével a törvényt visszaküldi a parlamentnek. Utóbbi esetben már csak az áprilisban megválasztandó képviselők dönthettek volna a törvény sorsáról. Az aláírás így azt jelenti, hogy a törvény a kihirdetéstől számított 30 nappal válik hatályossá, azaz áprilistól büntethető a holokauszttagadás.
0 Comments
